FASHION&ART

A  Világörökség (UNESCO) bemutatása után, most a magyarországi Világörökségekről írok.

Miután Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményéhez, rá két évre 1987-ben az első magyarországi helyszín már fel is került a listára.

Budapest Világörökségi helyszíneit a Duna-part látképe (1987), a Budai várnegyed (1987) és az Andrássy út (2002)  képezi.

A budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Várnegyed épületei, a Királyi palota, a Szabadság tér és az ott található épületek, a Mátyás-templom, a Szentháromság-szobor, a Halászbástya, és a Duna-part épületei egészen a Margit hídig képezik a világörökség részét.

A pesti oldalon védettséget élvez az Országház épülete, a Lánchíd pesti hídfőjénél található Széchenyi tér és annak néhány épülete, a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota, valamint a Duna-part épületei egészen a Petőfi-hídig.

Az Andrássy út teljes vonalának épületei köztük a Magyar Állami Operaház, a millenniumi földalatti, és a Hősök tere és annak épületei, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi Emlékmű alkotják a világörökség részét.

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO Világörökség listáján, és így világszerte ismert. 1987-ben került fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17.-18.században kialakított falut sikerült eredeti állapotában megőrizni.Hollókő nem vált szabadtéri múzeummá, hanem egy élő, lakott település maradt. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet ma is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.

Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben kerültek az UNESCO Világörökség listájára a Gömör-Tornai karsztvidék, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt (Tornai-karszt) barlangjai. A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. A döntésnél figyelembe vették a természeti formák rendkívüli változatosságát, komplexitását és viszonylagos érintetlenségét. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 található Magyarországon. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak: a legtöbb folyóvizes eredetű, de van itt a beszivárgó vizek oldó hatására kialakult zsomboly (aknabarlang) és a mélyből feltörő vizek által formált barlang is. A listát 2000-ben ki bővítették a Dobsinai-jégbarlanggal.

A magyarországi Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjának számít. A főapátságban különböző gyűjtemények és kiállítások is megtekinthetőek. A főapátság épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A főapátság altemploma és a kerengő román stílusban épültek, majd az évek során gótikus, barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.

A Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 ezer hektár.

A Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található. A 4.századból fennmaradt sírkamrák a város ókeresztény lakóinak a temetkezési helye volt.

A Fertő tó és az azt övező táj és települései, 2001-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a terület túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park található. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő-és borkultúrájával valamint változatos növény-és állatvilágával érdemelte ki.

  A Fertő tó Magyarország északnyugati részén található. A magyar oldalhoz tartozik: Fertő- Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe; a következő part menti települések: Balf; Fertőd; Fertőboz; Fertőhomok; Fertőrákos; Fertőszéplak; Fertőújlak; Hegykő; Hidegség; Nagycenk; Sarród.  

Az osztrák oldalhoz tartozik: Fertőzug; a következő tóparti települések: Feketeváros; Fertőfehéregyháza; Fertőmeggyes; Fertőszéleskút; Ilmic;  Mosonbánfalva; Nezsider; Nyulas; Oka; Pátfalu; Ruszt; Sásony; Védeny. 

A Tokaj-hegyalji történelmi borvidék 2002-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyalji borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. A borvidék jelképe és központja Tokaj városa, amely világhíre révén Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője. 

Sziasztok!

Ma arról fogok írni, hogyan is jött létre a Világörökség azaz az UNESCO.

1972. november 16-án született meg az UNESCO Világörökség Egyezménye. Elfogadásának előzményei azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Már az I. világháború után felmerült egy nemzetközi mozgalom alapításának gondolata az Európán kívül fekvő kulturális és természeti javak védelmére, a nemzetek közösségében azonban csak az asszuáni-gát építése kapcsán tudatosodott igazán ennek fontossága.

Az egyiptomi kormány az ötvenes években döntött egy víztározó létesítéséről Asszuánnál, a Nílus alsó folyásánál. A hatalmas építkezés terve a politikai fejlemények miatt (Egyiptom eltávolodása a Nyugattól) az ország számára a nemzet nagyságának és identitásának szimbólumává is vált- így az Abu Simbeli templomoknak, a még nagyrészt feltáratlan, több évezredes egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő műemlékeinek elárasztása sokadrangú kérdésé vált. Megmentésükre 1959-ben az UNESCO  nemzetközi kampányt indított.

Abu Simbel és Philae templomait újra felépítették. Ez közel 80 millió dollárba került, amit körülbelül 50 állam teremtett elő. Ez meg mutatta az összefogás fontosságát, vagyis azt hogy a kiemelkedő értékkel bíró kulturális javak megőrzésének felelőssége a nemzetek közösségének együttes feladata. Rávilágított arra is, hogy vannak olyan műemlékek, amelyek az egész világ, az egész emberiség számára rendkívül fontosak és amelyek sorsa nem függhet egyes államok kormányzatának döntéseitől. Ezért szükségessé vált egy államok felett álló jogi eszköz megalkotása, amelynek segítségével az államok beavatkozása nélkül lehet biztosítani a hasonló értékek védelmét.

Mindezek után dolgozta ki az UNESCO az ICOMOS-szal (Műemlékek és Történeti Egyesületek Nemzetközi Tanácsa) együttműködve az egyezményt a kulturális örökség védelmére. 1965-ben egy washingtoni konferencián született meg a gondolat, hogy az egyezményt kiterjesszék a természeti örökségekre is. A konferenciát "World Herritage Turst" címmel rendezték meg - ekkor született meg a "World Herritag" azaz a világörökség fogalma is. Ezután 1968-ban az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) is megfogalmazta a javaslatait a természetvédelmi értékek védelmére.

A közös indítványt az Egyesült Nemzetek 1972-es stockholmi konferenciáján terjesztették elő. A résztvevő államok egyhangúlag döntettek a szövegjavaslatról, amelyet az UNESCO  Közgyűlése "Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről" címen még ugyanabban az évben elfogadott. Majd 1978-ban már felvették az első helyszíneket a Világörökségi Listára.

1972 óta a Világörökség Egyezményhez már körülbelül 187 (2010-es adat) állam csatlakozott. Hazánk ehhez az egyezményhez 1985-ben csatlakozott.

Bár ez a blog alapjában véve a divatról és a művészetről szól, én most ettől egy kicsit eltérek és a testmozgásról írok. Az ember télen hajlamos a testmozgást elhanyagolni. (Tisztelet a kivételnek!)  Ennek oka lehet a borús, hideg időjárás, ami lehangoltságot és  téli depressziót is okozhat. Ezek elkerülése érdekében is fontos a testmozgás. Amennyiben nem tudunk mindennap mozogni, akkor is legalább hetente egyszer-kétszer tegyük ezt meg. Ez nem csak a lelkünknek, hanem a fizikai állóképességünknek is jót tesz. Ilyenkor télen inkább a benti mozgást részesítjük előnyben a szabadtérivel szemben. (Persze vannak olyanok, akik ilyenkor is kint mozognak. Mondjuk az idei tél nem  annyira vészes, hogy ne mehetnénk ki a szabadba mozogni.) Benti mozgás estén a következő lehetőségek közül választhatunk: mehetünk edzőterembe vagy fitnesz központba, ha nem akarunk egyedül mozogni, de aki ezt nem annyira szereti az az otthoni mozgást is választhatja. Otthoni mozgás estén mozoghatunk valamilyen fitnesz videóra, de ha van otthon fitneszgép az még jobb (például: szobabicikli).

u.i: Mostanában én is elkezdtem Béres Alexandra videóira tornázni. Szerintem ő a legjobb ebben.

Tehát mozgásra fel!

Ági

Ma az egyik kedvenc növényemről a levenduláról fogok írni. Imádom:-)

A levendula szó a latin lavare (mosni) vagy a livere (kékes színű) szóból ered.

A levendula az árvácskafélék családjába tartozik. Összesen 39 fajtáját ismerjük. Európába a rómaiak hozták be.  Felhasználási módjai: dísznövény, fűszer és illóolaj. Egyik legismertebb fajtája a közönséges levendula. Magyarországon először az 1920-as évek közepén Bittera Gyula (gyógynövényszakértő) telepítette az első levendula ültetvényt, amit Franciaországból hozott. Addig csak a középkori kolostorkertekből ismerték. Nálunk már télálló növény, de eredetileg a mediterrán flórához tartozik.

 Illóolaját a leveleken található finom kis szőrökből nyerik ki. Ennek fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása van. Amit először az I. Világháborúban használták a kórházakban. A közönséges levendula illóolaj édeskés illatú, ami kenőcsök, krémek és parfümök alkotórésze. Az aromaterápiában is használják (feszültségoldó,idegerősítő, nyugtató hatású; enyhíti a fejfájást és a depresszív kedélyállapotot). Meghűléskor inhalálással tisztítja a légutakat (asztmások így ne használják). Nyugtatja a pattanásos, gyulladt bőrt. Ezenkívül még jót tesz az ekcémás, pikkelysömörös bőrnek, de a napozás utáni esetlegesen leéget bőrt is nyugtatja. A zsíros és korpás hajra is kiváló hatással van. A szív és érrendszeri panaszokra is jó hatással van (például: alacsony vérnyomás).  Az illóolaj használata nem ajánlott terhes és szoptató nőknek, mert hatásai még nem teljesen ismertek. Használatára a serdülőkor előtti és serdülő fiúknál is figyelni kell mert esetlegesen mellnagyobbodást okozhat. Esetleges bőrirritáció is felléphet.

A levendula különböző fűszerekben is megtalálható, mint például a provance fűszerkeverékben.

Virágainak színe kék vagy lila, de a vadon élő fajoknál előfordul feketés lila és a sárga színű is. A virágok nektárjából jó minőségű méz készíthető. Virágjait kandírozni is lehet. A levendulavirágokkal töltött kis párnácskák segítik az alvást és az ellazulást. Ezeket ha ruhák közé tesszük, akkor elűzhetjük a molyokat a ruhásszekrényből.

Legjobban a száraz, napsütötte, jó vízelvezetésű, homokos vagy kavicsos talajon fejlődnek. Évelő növény.  A levendulát legjobban magról lehet szaporítani, amit ősszel kell elültetni, tavasszal pedig palántázni, majd pedig  véglegesen kiültetni. Ezek a folyamatok eltarthatnak egy-két évig. De végül egyetlen levendulamagból egy egész bokor fejlődik ki (több éven keresztül). Ezek a levendulabokrok akár 20-25évig is elélhetnek.  Nem csak magról lehet szaporítani, hanem például tőosztással is. A szabadgyökerű levendulapalánta kora tavasszal vagy késő ősszel ültethető, míg a konténeres levendulapalánta fagymentes időben bármikor.

Levendulás szép napot:-)

Ági

Ki is az a Szász Károly? Szász Károly iparművész, aki gyönyörű ékszereket készít.

Legújabb ékszerkollekciója az ólomüvegbe zárt légiességet és a megcsiszolt fényt testesíti meg. Az új ékszerkollekció "A megcsiszolt fény" bemutatóját május 25-én tartották. Az ékszerek nemesített (azaz ródiumozott, aranyozott vagy ezüstözött) bronz foglalatot kaptak és a foglalat díszítése Szász Károly szignója. Ezekbe a foglalatokba kerülnek a porcelánok és a templomok renoválásából (Mátyás-templom; Rózsák tere templom; Városmajori templom) és Róth Miksa üvegművész munkáiból megmentett, több mint 100 éves színes ólomüvegekből készült ékszerek is. Az üvegékszerek rétegei között egy buborék és egy drágakő úszkál. A buborék és a drágakő dinamikusan követi viselőjének mozgását. Az ékszer ezáltal viselőjét is különlegessé teszi.

Az idén tavasszal és nyáron divatba jöttek a színes virágos farmerhatású nadrágok. Szinte majdnem minden színbe kaphatóak (pl.: rózsaszín; kék; zöld; sárga). Én most hétvégén kaptam a páromtól egy ilyen nadrágot rózsaszínbe. Azt mondta mikor megláttam az üzletben a nadrágot, még a lélegzetem is elállt, hát igen "szerelem volt első látásra".

Manapság egyre népszerűbbek a népművészeti motívumok. A legnépszerűbb ezek közül a kalocsai motívum. Ma már majdnem minden ruhadarabon (sőt nem csak azon) megtaláljuk ezt az igen szép és ízléses motívumot (pólón; nadrágon; fürdőruhán; köntösön; táskán;  ékszeren; cipőn; körmön; kerékpáron; tortán). Nem tudom ki hogy van vele, de nekem nagyon tetszik hogy ezt a motívumot bele vitték az emberek hétköznapi életébe. Sőt már a Holiwoody világsztárok körében is elterjedt a kalocsai minta használata (pl. Emma Watson; Nicole Kidmann). De már a Forma 1-es autóvezetők is viseltek kalocsai mintás overállt, amit Kalmár István tervezet. (Talán ettől kezdve mondhatjuk, hogy a kalocsai minta szó szerint elkezdett virágozni.)   Bár még nincs olyan ruhadarabom ami kalocsai mintás lenne, de nagyon szeretnék egyet. Most pedig írok egy kicsit magáról a kalocsai motívumról, azaz a kalocsai hímzésről.

A kalocsai hímzés elnevezés alapvetően lapos öltéssel és száröltéssel Kalocsa városában és környékén készült virághímes munkát jelent. A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában varrta a hímzéseket már a 19. század végén. A hímzéseket a környező vidék városai és a nagyobb települések úri és polgári családjai számára készítették. Kezdetben úgynevezett "kalocsai ütőfával" nyomták elő a motívumok körvonalait a vászonra. Később megnyílt (1860körül) a kalocsai elő nyomda. Kezdetben még vászonra hímeznek, majd az iparosodás után már gyolcsra és pamutra. 1912-től már színtartó fonalat használnak a hímzésekhez (mivel megnyílt a nagyatádi fonalgyár). A 20.században a varrógép elterjedésével sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, más néven "riseliős hímzés".  Ez a hímzés fajta csipkeszerűen áttört felületet ad.

Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, asztalterítő; párnavég és a zsebkendő díszítésére.  Később már a női felsőruházatok nagy részét is hímezték: pl.: blúzok ingvállait és nyakrészét;  kötényeket; kendőket; mellényeket. A férfiak ruházatán a kézelőjére; a nyakrészre és az ujjakra került hímzés. Ezekre a holmikra hímeztek kék-vörös és fekete pamutfonallal is. A huszadik század első harmadától kezdve vált igen színessé a kalocsai hímzés. A legismertebb helyi elnevezésű színek: bársony kék, borszín, fecskenyak vörös, gálic kék, irigy sárga, lángszín, libazöld, tulipiros, vadgalamb kék. A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: a bordót a pirossal; a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával; a narancssárgát a citromsárgával; a kéket saját sötétebb árnyalatával; a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. A viselt darabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé volt díszes, a színek sötétültek.

A ma ismert öltési technikák a kalocsai hímzésnél: angol madeira; bekötés vagy pókozás; borsólyuk; gépöltés vagy tűzőöltés; huroköltés szélre illetve felületkitöltésre; lapos öltés; lyukhímzés; riseliő vagy lábazás; slingelés; száröltés.

A minták, motívumok a házakon alkalmazott falfestés mintáit követték a hímzéseken is. Igen elterjedtek a virágmotívumok, amelyek a mezőkön és kertekben megtalálható virágokat tartalmazzák: árvácska; csillagvirág; fukszia; gyöngyviág;harangvirág; ibolya; liliom;margaréta; nefelejcs; orgona; pillevirág; pipacs; rózsa; rózsabimbó; szegfű;tulipán; ( búzakalász; harcsás; ; kalocsai piros paprika; különböző bogyók; rozmaring;szederindás; szilvamagos; szíves; szőlőfejes). A virágokat sávosan, koszorúformában, csokrosan helyezték el a kivarrandó munkadarabon, illetve teljes felületeket is kitöltöttek velük (pl.: kalocsai kötény; mellény).

Sziasztok!

Örülök, hogy benéztél az új blogomra, na nem mintha eddig annyi blogot írtam volna eddig. Igazság szerint ez az első ilyen próbálkozásom, de a gondolat azért már régóta ott motoszkált a fejembe. Próba szerencse! Majd meglátjuk mennyien olvassák.

A blog divatról és művészetről fog szólni. Minden ami divat és minden ami művészet és persze ennek a kettőnek az ötvözete. A divat azért áll közel hozzám, mert hát ugye nőből vagyok és a nőket ez általában érdekli, azért lehet hogy vannak kivételek (pl: Az ördög Pradát visel című filmben a lányt ugye először nem érdekli a divat, ódivatúan öltözködik, majd igazi "divatdiktátor" lesz belőle, na persze a szó jó értelmében. Pont tegnap este láttam ismételten a tv-ben a filmet. Nem tudja esetleg valaki, hogy könyvben is megjelent-e?) A művészet pedig azért áll közel hozzám, mert ezt tanulom főiskolán (művészettörténet szakra járok), de már kicsi koromban is érdekelt. Próbálok majd olyan témákról írni amik épp aktuálisak. Már tudom is mi lesz az első témám, de ezt még nem árulhatom el, legyen ez meglepi.

Bevezetőnek ennyit szeretem volna csak írni! A többi legyen meglepetés!

További szép napsütéses vasárnapot kívánok mindenkinek!

Ági