A Világörökség (UNESCO) bemutatása után, most a magyarországi Világörökségekről írok.
Miután Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményéhez, rá két évre 1987-ben az első magyarországi helyszín már fel is került a listára.
Budapest Világörökségi helyszíneit a Duna-part látképe (1987), a Budai várnegyed (1987) és az Andrássy út (2002) képezi.
A budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Várnegyed épületei, a Királyi palota, a Szabadság tér és az ott található épületek, a Mátyás-templom, a Szentháromság-szobor, a Halászbástya, és a Duna-part épületei egészen a Margit hídig képezik a világörökség részét.
A pesti oldalon védettséget élvez az Országház épülete, a Lánchíd pesti hídfőjénél található Széchenyi tér és annak néhány épülete, a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota, valamint a Duna-part épületei egészen a Petőfi-hídig.
Az Andrássy út teljes vonalának épületei köztük a Magyar Állami Operaház, a millenniumi földalatti, és a Hősök tere és annak épületei, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi Emlékmű alkotják a világörökség részét.
Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO Világörökség listáján, és így világszerte ismert. 1987-ben került fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17.-18.században kialakított falut sikerült eredeti állapotában megőrizni.Hollókő nem vált szabadtéri múzeummá, hanem egy élő, lakott település maradt. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet ma is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.
Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben kerültek az UNESCO Világörökség listájára a Gömör-Tornai karsztvidék, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt (Tornai-karszt) barlangjai. A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. A döntésnél figyelembe vették a természeti formák rendkívüli változatosságát, komplexitását és viszonylagos érintetlenségét. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 található Magyarországon. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak: a legtöbb folyóvizes eredetű, de van itt a beszivárgó vizek oldó hatására kialakult zsomboly (aknabarlang) és a mélyből feltörő vizek által formált barlang is. A listát 2000-ben ki bővítették a Dobsinai-jégbarlanggal.
A magyarországi Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjának számít. A főapátságban különböző gyűjtemények és kiállítások is megtekinthetőek. A főapátság épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A főapátság altemploma és a kerengő román stílusban épültek, majd az évek során gótikus, barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 ezer hektár.
A Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található. A 4.századból fennmaradt sírkamrák a város ókeresztény lakóinak a temetkezési helye volt.
A Fertő tó és az azt övező táj és települései, 2001-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a terület túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park található. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő-és borkultúrájával valamint változatos növény-és állatvilágával érdemelte ki.
A Fertő tó Magyarország északnyugati részén található. A magyar oldalhoz tartozik: Fertő- Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe; a következő part menti települések: Balf; Fertőd; Fertőboz; Fertőhomok; Fertőrákos; Fertőszéplak; Fertőújlak; Hegykő; Hidegség; Nagycenk; Sarród.
Az osztrák oldalhoz tartozik: Fertőzug; a következő tóparti települések: Feketeváros; Fertőfehéregyháza; Fertőmeggyes; Fertőszéleskút; Ilmic; Mosonbánfalva; Nezsider; Nyulas; Oka; Pátfalu; Ruszt; Sásony; Védeny.
A Tokaj-hegyalji történelmi borvidék 2002-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyalji borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. A borvidék jelképe és központja Tokaj városa, amely világhíre révén Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.
